Ahelyett, hogy ismét egymást cibálnánk, felvetek egy kötetelen témát, mely sokak számára érdekes lehet.
A kétféle naptár
A ma érvényben lévő Gergely naptárban
1582. október 4-e, csütörtök után 1582. október 15-e, péntek következett. Ez a Gergely-naptár. Tehát 1582. október 5-6-7-8-9-10-11-12-13-14-es dátummal nem tartanak számon semmilyen kisebb vagy nagyobb eseményt, nem született, nem halt meg senki, nem voltak történelmi események. E napok a vetélkedőkben is szerepelnek, mint fogaskérdések.
15 évszázad folyamán a Julius Caesar által Róma alapítása után 709-ben (i. e. 46-ban) bevezetett julián naptárban (vagy Julianus-naptárban) 10 napos tévedés keletkezett.
Sok helyen az ortodox és a görögkatolikus egyházak hívei más napokon ünneplik ünnepeinket, a névnapokat, a Karácsonyt, más napokra számítják a Húsvétot, a napéj-egyenlőség napját.
Világos, hogy Úrunk kétszer nem születhetett meg és kétszer nem feszíthették meg és évente csak kétszer lehet napéj-egyenlőség, ősszel és tavasszal, nem négyszer. Tehát az egyik számítás hibázik.
A Julianus-naptár az alexandriai csillagász, Sosigenes – görögösen Szoszigenész – segítségével készült, és valószínű célja a keringési idő szerinti év (melyet Hipparkhosz állapított meg) közelítése. Szoszigenész 709. március 21-ére határozta meg a napéjegyenlőség napját is. Az év ebben is március 1-jével kezdődik.
A közönséges években 365 napot osztottak 12 hónapra, és minden negyedik évben szökőnapot iktattak be az évbe. Ez a naptárrendszer egészen a 20. századig használatban maradt, és néhány ortodox egyház még ma is használja. Ennek többek között politikai okai is voltak. Oroszországban, hol az egyház feje a cár volt a forradalomig a Juliánus-naptár szerint éltek.
Ezért van úgy, hogy a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját nem októberben, hanem november 7-én ünnepel
ték. Nemigen szeretett volna „minden oroszok cárja” a pápai befolyás alá kerülni, elismerve a XIII. Gergely pápa által alkotott és elrendelt új időszámítási rendszert. Ha Gergely, a nagy tudós nem lett volna egyúttal pápa is, reformját bizonyára mindenki elfogadta volna ellenvetés nélkül. A juliánusi rendszer túl sok szökőnapot használ az évszakonkénti évhez képest. A Julián naptár éve mintegy 11 perccel hosszabb, mint a tropikus év (vagyis a Julián naptár évente 11 percet késik, ezért kellett XIII. Gergely idejében 10 napot "előretekerni" a naptáron). Úgy mondják: Caesar tisztában volt ezzel az eltéréssel, de nem tartotta jelentősnek.
A 16. században a Gergely-naptárreform
próbálta a naptár pontosságát növelni a tavaszi napéjegyenlőség és a holdhónap vonatkozásában (mely utóbbi a húsvét időpontjának meghatározásában volt fontos).
A szökőévek hibái
A Julián naptárban rendszeresen négy évenként következtek a szökőévek (a közhiedelem szerint ez most is így van), így 365.25 nappal számolt, pedig a valóságban ennél valamivel kevesebb ideig tart egy év, tehát nem 365 nap és 6 óra, hanem 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Emiatt a naptár késik (mire az évnek 'valójában' már pont vége van, a naptár szerint még nincs) és négyszáz évenként átlagosan három nappal csúszik el, egész pontosan 128 évenként egy felesleges nap "keletkezik". Ezt a hibát már a Niceai zsinaton is észrevették és a húsvétot hozzáigazították a valós csillagászati évhez, de a naptári dátum hibáját nem javították ki, így a naptár továbbra is késett.
A juliántól a Gergely-naptárig
A julián naptár 10 napos eltérésével át lett állítva, és egy új naptár, a Gergely-naptár bevezetése vált szükségessé.
A pápa 1581 februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el a Gergely-naptár bevezetését. A Gergely-naptárban a százzal osztható számú évek közül csak minden 4. szökőév. Az 1700., 1800., 1900-as év nem volt szökőév, tehát azóta a két naptár közötti különbség újabb 3 nappal bővült. A legközelebbi "százas" szökőév 2400. lesz, mert a 2100., 2200., 2300-as év nem lesz szökőév a Gergely-naptár szerint. Ha ez így folytatódna, elméletileg ahhoz vezetne, hogy a Juliánus-naptár követői sok évezred múltán nyáron ünnepelnék a karácsonyt.
A Gergely-naptár következő időszerű reformja 4782. körül várható. Ugyanis évi 27 másodperccel mozog a Föld a Nap körül lassabban, mint a mai időszámlálásunk, ezért 3200 évente a Gergely-naptárban egy napot ki kell még hagyni.
A Gergely-naptár pontosabb, mint az előbbiek, 365,242500 napra van beállítva, míg az igazi napév csillagászati értéke 365,242198. A julián naptár 365,250000 pontos volt csak. Ennél csak egy naptár pontosabb: a maja naptár 365,242129 napos.
Kötetlen beszélgetés
Линейный вид
